Kit ne idegesítene, ha gyakran, vagy mindenre azt a választ kapja, hogy „nem”? Amikor apa leszel, egy dolgot biztosan gyorsan megtapasztalsz: a gyerekek kérni tudnak. És nemcsak egyszer. Újra és újra, olyan kitartással, ami még egy profi értékesítőt is zavarba hozna. Mindenre nem mondhatsz igent, hiszen abból káosz lesz. Ekkor jön a nagy kérdés: mikor, hogyan és egyáltalán tudsz-e nemet mondani? Vagy inkább beadod a derekad, mert könnyebb elkerülni a vitát, mint vállalni a gyerek csalódottságát?
Pedig a „nem” egyáltalán nem oltja ki a szereteteted. Sőt: sokszor éppen a szeretet, gondoskodás egyik legfontosabb kifejezése. A gyerek biztonságot akar – és azt abból tanulja meg, hogy látja: apának vannak keretei, szabályai, amikhez tartja magát.
Íme egy kis útmutató apáknak a határok, következetesség és valódi szeretet egyensúlyáról.

Miért olyan nehéz a „nem”?
A legtöbb szülő fejében ott bujkál a félelem, esetleg bűntudat: „ha nemet mondok, talán megbántom, talán nem fog szeretni.” De a gyerek nem a szavaktól szenved, hanem attól, ha nem érti a világ szabályait.
Ha mindig „igen”-t kap, akkor azt tanulja meg: elég erősen nyomni a csengőt, és minden ajtó kinyílik. Ez nyilván igaz a kitartást igénylő, pl. hivatali ügyintézésekben, szervezéseknél. Az élet viszont nagy általánosságban nem így működik: hiába követelőzik otthon, nem érkezik hamarabb a futár, nem lesz rövidebb a sor a pénztárnál, nem érkezik meg azonnal, ami éppen hiánycikk a polcon, és nem vált a közlekedési lámpa át zöldre a kedvéért, de a mi kedvünkért sem. Máskülönben nagyon frusztráló élete lesz.
Szóval jobb, ha ezt velünk, otthon, biztonságos közegben tapasztalja meg, mint felnőttként, kemény falaknak ütközve.
Nekünk, szülőknek is nehéz „nem”-et mondani, hátmég úgy, hogy ne az állandó elutasítást élje meg benne a gyerekünk, párunk, munkatársunk.
„Igen”-ek a „nem”-ek mögött
Gyakran túl nyersnek tűnhet a „nem”, és sokszor nem is a szótól, hanem a hangnemtől vagy az üzenet átadásának módjától félünk. Nagyon fontos, hogy lehetőleg ne lebegtessünk (majd meglátjuk), legyünk konkrétak és egyben számonkérhetőek. Hiszen pont ezt szeretnénk, ha a gyerekünk is eltanulná tőlünk, nem igaz?
Fogjuk fel úgy, hogy mire mondunk „igen”-t a „nem”-ek mögött. Ha ennek a filozófiáját megértjük, önmagunkért is ki tudunk állni, nem kell magyarázkodnunk, mismásolnunk, nem kell elutasítanunk és nem kell a hangunkat sem felemelni nyomatékosításképpen.
Íme néhány lehetőség arra, ahogyan „nem”-et mondunk valamire anélkül, hogy ténylegesen ezt a szót kimondanánk:
3. Érzések, szavak tükrözése
- „Látom, hogy nagyon szeretnéd. most csak ennivalóra hoztam pénzt” - Nagyon fontos, hogy jelezzük, meghallottuk a kérését, elismerjük a vágyat, miközben megtartjuk a határt.
- „Látom/Hallom, hogy nagyon szeretnéd ezt a dínót magadnak. Valóban ijesztő/cuki.
2. Alternatíva felajánlása
- „Most választhatsz a másik két lehetőség közül.” - Így a gyerek/partner azt érzi, van döntési tere, mégis keretben marad.
3. Halasztás
- „Értem, hogy szeretnéd, beszéljünk róla / térjünk vissza rá később.” - Nem azonnali tiltás, hanem időnyerés, közben jelzi: most nem.
- „Ma már ettél édességet, holnap ehetsz újra.”
- „Befejezem a munkámat és megbeszéljük.”
- „Mi lenne, ha ezt kérnéd majd a Mikulástól?”
4. Pozitív keretezés
- „Ami most belefér, az ez: …” - Nem arra fókuszál, mi nincs, van nem lehetséges, hanem arra, mi van.
- „Amit most szívesen támogatok, az ...”
- „A te korosztályodnak ez lenne megfelelő...”
- „Úgy tartom egészségesnek, ha most a számítógépet kikacsolod ...” - szükségletet fejeztem ki, ami a gyereket támogatja.
5. Humor, játékosság
- Gyerekeknél hatásos: „Ha most még több csokit ennél, szerintem legurulnál a lépcsőn!” - Oldja a feszültséget, de egyértelmű üzenet marad.
- „Ha most még többet néznéd a short-okat, grugulázna a szemed holnap regelig, mint a Gyalogkakukk lába.”
6. Testbeszéd, csend
- Egy fejrázás, egy mosoly, egy másik tevékenység felkínálása néha többet mond, mint egy éles „nem”.
A gyerek itt ürügy, nem csak gyereknevelésről van szó
A „nem”-et mondás nemcsak a gyereknevelésben fontos, hanem a párkapcsolatban, a munkahelyen, sőt a barátságokban is. Amikor mindenre igent mondunk, saját szükségleteinket toljuk háttérbe – mígnem egy nap azt vesszük észre, hogy kiürültünk, nincs energiánk, és titokban haragszunk mindenkire, akinek engedtünk, akik akarva-akaratlan kihasználtak bennünket, visszaéltek velünk.
És amikor a gyerek a lényeg!
Tanítsuk meg gyermekünknek is a nemet mondás művészetét. Engedjük meg választani, nem-et mondani, kiállni magáért, és tartsuk tiszteletben a választását, döntését. A döntés eredményének, következményének megízlelését.
Ezzel emeljük a gyerekünk önbecsülését, építjük az önbizalmát, támogatjuk az önállóságát.
Egy tiszta, kölcsönös tiszteleten alapuló, szeretetteljes „nem” jelentésű mondat sokkal értékesebb, korrektebb és egészségesebb, mint egy fáradt, fél szívvel, meghunyázkodva, esetleg félve mondott „igen”.
Huba
Napról napra morzsányival
jobb apává válunk.
.
Photo: pexels, Ann H