Belegondoltál már, hogy testünkkel, ízlésünkkel, vagyonunkkal együtt a kommunikációnk is változik a párkapcsolatban? Most kivesézzük.

Grow old along with me

John Lenonn írta ezt a dalt. Esküvőkön - ahol megfordultam ceremóniamesterként - gyakran hallottam bevonuló zeneként. Öregedjünk meg együtt...

Ez izgalmas kirándulásra, időutazásra hívlak. Visszatekintünk a kezdetekhez, ránézünk a jelenre (ezt valójában te tudod pontosan, hol tartasz) és előretekintünk az időskorig.

Kezdeti szakasz

Ó, azok a régi, ártatlan idők! Amikor kiszemelted, felfigyeltél rá, amikor lopva nézted, kerested a tekintetét, csekkoltad az alakját, el akartál csípni minden mondatot, hogy kiderítsd, milyen személyiség, vajon kiről hogyan beszél, rólad is tesz-e említést, utalást...

Kommunikációnk - még a legvagányabbak esetében is - gyakran szégyenlős, óvatos volt, hiszen nem lehettünk teljesen biztosak abban, hogy érdeklődik irántunk, pont irántunk érdeklődik.

Igyekeztünk a nyitottságért bizalmat építeni és támogatást nyújtani (pl. reméltük, hogy meg kell menteni egy helyzetben).

Szerelmi roham

Ez volt a se hall, se lát (dömötör) időszak. Rendkívül intenzív, érzékeny és egyszer fent, egyszer lent. A csillagokat lehoztuk (volna) az égről, bármit megtettünk volna, máskor pedig egyenesen ölni tudtunk volna.

Tocsogtunk az érzelmekben, a realitást nem ismertük, azt se tudtuk, mit beszélünk.

Megismerés

Végre meg is tudtunk szólalni. Van, ahol a heves szerelmet megelőzte ez a megismerés időszak. Például a társkereső, randi oldalak által összejött pároknál.

Ahogy egyre többet beszélgettünk, egyre részletesebb infókat tudtunk meg egymástól, kezdett lehullni a pózolás, a hódító, a szerezz meg álarc. Olyannyira, hogy már titkos dolgokat, mélyebb érzésekeket és gondolatokat is megosztottunk egymással.

Lehet, hogy bátorításra sem volt szükség, hogy őszintén kifejezd magad, vagy hogy hallgass odafigyeléssel.

Rutin

Megszereztem. Megvan. Beállt a rend. Odaköltözött. Én költöztem oda. Közösen költöztünk. Rendszeresen találkozunk. Mindenki teszi a dolgát. Hozzászokunk egymás társaságához, dolgaihoz, szerethető és kevésbé szerethető tulajdonságaihoz, vackaihoz, szokásaihoz.

Ilyenkor kezd - először teljesen észrevétlenül - a kommunikáció ellaposodni, elhanyagolttá, rövidebbé válni. Érthető is, persze, hiszen már fél szavakból is megértjük egymást, már be tudom fejezni a másik gondolatát.

Érdemes újra a megismerési időszakot felidézni, időt szánni a minőségi kommunikációra, a kacsolat frissítésére.

Konfliktusok

Minden beállt, alakul, döcög, hasít.

Egy dologgal nem számolunk: a változással. Időközben mind a ketten változunk. Sőt, teljesen kicserélődnek a sejtjeink, gondolataink, olykor a vágyaink is. Megváltozik az élethelyzetünk, a családi létszám, a családi dinamika, feladatok, felelősségi körök, a libidó, a képesség, a türelem, a fantázia, a környezet: a gazdaság, a politika, a minden.

Ezek kőkeményen hatnak ránk, és már másként reagáljuk le őket, ami mindkettőnk számára újdonságot jelenthet.

Nem mindenkinél törvényszerű, dehát elkerülhetetlen, hogy a fentiekből kifolyólag egyik így, a másik úgy képzeli el, szándékozik bizonyos dolgokra reagálni, megoldani stb. Ez bizony konfliktushoz vezet.

Egyszerűen gyakrabbá válhatnak a feszültségek, nézeteltérések.

Érdemes tehát hatékony konfliktusmegoldási módszereket megtanulni. Ezen az oldalon, tréningeken rengeteget fogunk erről is beszélgetni.

Megértés

A kor előrehaladtával, a tapasztalásainknak és értelmünknek köszönhetően egyre több dolgot megértünk a világból, egyre több dolgot elviselünk anélkül, hogy vehemensen szóvá tegyük, egyre mélyebbek lesznek a kapcsolataink.

Értékké válik az empátia és kölcsönös megértés.

A megismeréskor automatikusan alkalmazott aktív hallgatás készségét újra érdemes feleleveníteni, hogy csak meghallgasd és értsd meg a másikat. Ezt bizony az egyre növekvő gyerekeink is rettentően igénylik.

Stabilitás

Amikor már üzemszerűen megy a vállalkozás, a munkahely, mindenki a helyén van (széthordva bölcsibe, oviba, iskolába), elérkezik a kiegyensúlyozott és biztonságos kommunikáció.

Jó, ha megünnepeled a sikereket (sajátodat, párodét, gyerekeidét, családodét), és ne felejts el kommunikálni a változásokról.

A sikerek mellett megjelennek veszteségek, amelyek feldolgozására érdemes gyászként tekinteni. Fel kell ismerni, hogy egy kudarc, egy elutasítás, egy válás, egy családtag elvesztése megviseli az ember lelkét, foglalkozni kell vele.

Rutinszerűség

Az élet nem mindig habostorta. Hepék és hupák követik egymást. Még a jóba is bele lehet unni.

Idővel - a legtöbb embernél - egyre kevesebb az újdonság, nem történik velük semmi különös, ezért gyakran rutinszerű a kommunikáció. Sablonos, gyakorlatias (pl. megyek a gyerekért én 4-re, vacsora a hűtőben stb.).

Keress új tevékenységeket (más munka, hobbi, edzés, más közösség, önkéntes munka), változtass a kommunikációs stíluson).

Kerítsetek külön gyerekmentes órákat, amikor tudtok beszélgetni. Valahogyan oldjátok meg!

És beszélgessetek végre olyan dolgokról is, amihez eddig nem volt bátorságotok, energiátok, szavatok, tudásotok (pl. traumák, örökölt sémák, szexualitás)

Évek során

Az évek során kialakul egy különös, látszólag megmagyarázhatatlan mélyebb kapcsolat, intuitív kommunikáció. Egy ragaszkodás, egy kölcsönös tisztelet.

Lehetőleg ekkor is tartsd fenn a figyelmet, ne szűnjön meg a folyamatos növekedés.

Időskor

Ebben a korban minden kicsit tompább. Egyedül az emlékek és az idő végességének vészharangja zajosabb.

Idősebb szüleinknek megértő és türelmes kommunikációra van szüksége. Ahogyan majd nekünk is, amikor megöregszünk. Találsz erről is írást ezen az oldalon.

Zárszó

A párkapcsolatok dinamikusak, folyton változnak, és minden párnak egyedi tapasztalatai vannak.

Az itt felsoroltak általános tendenciákat tükröznek, és minden párnak szüksége lehet egyéni megközelítésekre és alkalmazkodásokra a kapcsolatok élettartama során.

Biztosra veszem, hogyha együtt olvassátok el, sokat tudtok egymásnak adni azzal, amilyen beszélgetést elindít közöttetek. Apropó, a dalt meghallgattátok?

Huba

Napról napra morzsányival
jobb apává válunk.

.

Photo: freepik