Döbbenetes, hogy a férfiak érzéseinek van hatása arra, várhatóan meddig fog élni. Azaz, hogy meddig lehetsz a gyerekeiddel, a pároddal, a hasznukra.

Mindig is tudtam, csak nem sejtettem

A férfiak átlagosan 5–7 évvel rövidebb ideig élnek, mint a nők, de a különbség nem biológiailag “előre megírva”, hanem főleg társadalmi, életmódbeli és érzelmi tényezők miatt van.

Az apák, akik aktívan részt vesznek a gyereknevelésben (jelen vannak), hosszabb ideig élnek, és mentálisan is egészségesebbek.

A férfiak ritkábban mennek orvoshoz érzelmi vagy fizikai problémákkal, mert a kultúra általában “keménységet” vár el tőlük – emiatt sok betegségüket túl későn diagnosztizálják.

A férfiak szívinfarktusának tünetei gyakran mások, mint a nőknél: sokszor “néma” szívrohamot kapnak, amit nem ismernek fel időben.

A férfiak többsége (különböző felmérések szerint 60–70%) életében egyszer sem beszél nyíltan az érzéseiről még a legközelebbi barátainak sem.

Az özvegy férfiak jóval nagyobb eséllyel halnak meg rövid időn belül párjuk elvesztése után, mint az özvegy nők.

Ezen még a szakik is meglepődnek

Ez visszautal az utolsó mondatra: egyes kutatások szerint a magány ugyanolyan mértékben rövidíti a férfiak életét, mint a dohányzás vagy az elhízás.

Az apák hormonális változásokon mennek keresztül a gyermek születése után: például a tesztoszteronszintjük gyakran csökken, a prolaktin(!!) nő – hasonlóan, mint az anyáknál, csak más mértékben.

A férfiak körében a mentális egészség problémái (pl. depresszió, szorongás) sokszor másként jelennek meg – gyakran irritációban, dühben, agresszióban vagy függőségekben, így kevésbé ismerik fel őket.

A férfiak öngyilkossági aránya a legtöbb országban 3–4-szer magasabb, mint a nőké – ennek egyik oka, hogy kevésbé kérnek segítséget lelki problémáikra.

Egy 70 éves férfi átlagosan kevesebb baráttal rendelkezik, mint egy 70 éves nő, pedig a társas kapcsolatok a hosszú élet egyik legfontosabb tényezői.

Az apává válás után a férfiaknál bizonyíthatóan megnő az oxitocin szint, vagyis a “szeretet- és kötődéshormon” – ez biológiailag is erősíti a kötődést.

Hihhhetetlen, de igaz

Az apák szív- és érrendszeri egészsége javulhat a gyerek születése után, ha aktívan bevonódnak a családi életbe.

A férfiak nagyobb eséllyel halnak meg fiatalon pusztán azért, mert társadalmilag kevésbé elfogadott, ha segítséget kérnek érzelmi nehézségeikhez.

Egyes helyeken (pl. Japánban) a férfiak élettartama sokkal közelebb van a nőkéhez, mert társadalmilag támogatottabb az egészségtudatos, közösségi élet.

Az erős érzelmek szó szerint szívinfarktust válthatnak ki férfiaknál – például nagy düh, gyász vagy félelem.

A kutyát tartó férfiak átlagosan tovább élnek, mert több a mozgás, kevesebb a magány, és csökken a stressz.

A férfiaknál a testmagasság és a várható élettartam fordítottan arányos: az alacsonyabb férfiak átlagosan tovább élnek.

Ha még nem volt elég

A férfiak érzelmi kifejezőkészsége gyerekkorban ugyanolyan gazdag, mint a lányoké – de 5–6 éves kortól a társadalmi elvárások miatt “lecsendesítik” őket.

Az apaság csökkentheti a kockázatos viselkedést (pl. túlzott alkoholfogyasztás, veszélyes hobbik), és ezzel hosszabb élethez vezethet.

A férfiaknál a stressz sokszor inkább fizikai betegségekben csapódik le (pl. szívroham, gyomorfekély), míg nőknél gyakrabban szorongásban vagy depresszióban.

A férfiak könnye biokémiailag különbözik a nők könnyeitől, és más hormonokat is tartalmaz. Erre majd egy másik posztban kitérek.

Egyes kutatások szerint a férfiak mély baráti beszélgetései (ritkán, de amikor megtörténnek) ugyanúgy stresszcsökkentő hatásúak, mint a nőkéi.

Az “apakomplexus” fordítottja is létezik: sok férfi egész életében hordozza magában az “apahiány” hatásait, ami befolyásolja döntéseit, egészségét és párkapcsolatait is.

Huba

Napról napra morzsányival
jobb apává válunk.

.

Photo: freepik