Ha van lányod is, fiad is, pontosan tudod: az apaság nem kiegyenlített, egységes szerep. Más érzések, más elvárások, más reakciók kapcsolódnak egy fiúhoz, és mások egy lányhoz. Én magam is apa vagyok mindkét „fronton”, és gyakran kapom magam azon, hogy ugyanaz a helyzet máshogy érint meg – és máshogy reagálok.

Vajon a tudomány szerint tényleg szigorúbbak vagyunk a fiainkkal? Vagy inkább a lányainkkal bánunk vaskézzel, nehogy bárki bántsa őket?

Mit mondanak a kutatások?

Egyrészt nem mondanak értékítéletet, hogy melyik jó, vagy rossz, hogy bármelyik vizsgált apa, vagy éppen te, rossz apa lennél. Ez nagyon fontos!

Az amerikai American Psychological Association folyóiratában 2017-ben megjelent kutatás például agyi képalkotó vizsgálattal igazolta, hogy az apák érzelmi reakciói eltérnek fiúk és lányok esetében: a lányokkal gyakrabban kommunikálnak gyengédebben, több pozitív érzelmi szót használnak, míg a fiúkkal inkább teljesítmény- és szabályorientált módon beszélnek.

Ez összecseng egy másik, 2015-ös University of Illinois vizsgálattal, amely szerint az apák szigorúbb fegyelmet alkalmaznak fiúk esetében, míg a lányoknál hajlamosabbak engedékenyebbek lenni.

Más kutatások viszont árnyalják a képet. Egy 2020-as holland vizsgálat például azt találta, hogy kamasz lányok szexuális szabadságát illetően az apák gyakran sokkal szigorúbbak, mint a fiúkéban. Tehát: a szigor nem egységes, hanem helyzetfüggő.

Mi állhat a háttérben?

Saját múlt: ha apa gyerekként szigorú nevelést kapott, könnyen továbbadja a fiának, míg a lányával „lágyabb” lesz.

Kulturális elvárások: a fiúkhoz sokszor a „kemény legyél” és „ne sírj” üzenet társul - még mindig benne van a levegőben

Védelmező ösztön: a lányokat gyakran jobban félti az apa a külvilág veszélyeitől.

Nálunk otthon

Nálam ez például úgy jelent meg, hogy az elsőszülött fiunk nagyobb, volt valami elvárás, kérés. Ha össze kellett pakolni, könnyen elértem nála, hogy részt vegyen benne. A 2 évvel fiatalabb lányunknál viszont sokszor megcsúsztam, mert mint egy cica, kihúzta magát a tevékenységből. Kisebb is volt, nem lehetett ugyanazt elvárni, mint a nagyobbtól. Ezt persze a nagyobb vette zokon, mert ő meg nem látta, nem fogta fel a korkülönbséget, vagy nem érdekelte és úgy érezte, hogy "mindent neki kell csinálni". És ha feszkó van, akkor pedig mindig ő issza a levét, a kicsi ott sincs.

Viszont a tinédzser kor beköszöntével a nagyobb tovább maradhatott fent, hamarabb kapott mobilt, elmehetett egyedül a nagyvárosba stb.

Mára ez szerintem kiegyenlítődött, összenőttek, nagyjából egyenlőek az elvárások, kérések.

Mit tehetsz apaként?

A tudomány szerint a legfontosabb: következetes, igazságos és szeretetteljes légkör. A gyerek nem azt jegyzi meg, hogy egyszer-egyszer szigorú voltál vele, hanem hogy érzi-e: a szabály mögött szeretet és biztonság van. Fontos, hogy ne keverd össze a nemet a szabályokkal – ne legyen más mérce csak azért, mert fiú vagy lány.

Nem az a kérdés tehát, kihez vagy szigorúbb, hanem hogy képes vagy-e figyelni a gyereked egyedi szükségleteire. A fiadnak lehet, hogy nagyobb fegyelmet kell tanítanod, a lányodnak pedig több biztonságot adnod, vagy épp fordítva – és ez így van rendjén. A titok nem az egyenlő szigor, hanem az egyenlő szeretet.

Nálatok hogy van ez otthon? A fiaddal vagy a lányoddal vagy szigorúbb?

5 lépés az igazságos(abb) apasághoz

Ez az 5 pont nem arról szól, hogy hogyan legyél „robotapa”, vagy „turboapu”, hanem arról, hogy miként tudatosíhatod a saját működésedet. Hogy különbséget tudsz-e tenni a szimpla szigorúság és a határozottság között. Ez nyilvánvalóan árnyalat, de a gyerek szempontjából végül fontos.

1. Figyeld a saját reflexeidet
Ha észreveszed, hogy fiaddal gyakrabban vagy katonás, a lányoddal pedig hajlamosabb engedni, állj meg egy pillanatra. Tedd fel a kérdést: tényleg a helyzet miatt vagy szigorú/engedékeny vagy csak a gyerek neme miatt?

2. Különböztesd meg a szükségleteket a nemtől
A szabály ne legyen más attól, hogy fiú vagy lány. Legyen más attól, hogy mire van szüksége: több fegyelemre, több támogatásra, több bátorításra. Ez - a képességeket, személyiségeket is figyelembe véve - az egyéni igényről szól, nem a nemről.

3. Légy következetes a szabályokban
Indokold a döntésed és ahhoz tartsd magad. Dönthetsz különféleképpen, ha a korosztály, a személyiség úgy kívánja. Viszont általános szabályokban vonatkozzon mindegyikre (rend rakás, kuka ürítés, megszáradt tiszta edények elpakolása, asztal letakarítása stb.)

4. Tudd, mikor kell szigorúnak lenned
A szigor nem a kiabálásról szól, hanem a határok határozott védelméről. Néha a fiadnak van szüksége rá, hogy fegyelmezetten végezze a feladatát, figyeljen a határidőre, minőségre, néha a lányodnak van szüksége rá, hogy ne hagyja figyelmen kívül a biztonsági kockázatokat, hogy dobjon egy sms-t, ha megérkezett, vagy fordtíva stb.

5. Mutasd ki, hogy a szigor mögött szeretet van
Mindig mondd ki, hogy a szabály, a tiltás vagy a követelmény nem ellenük van, hanem értük. Próbáld megfogalmazni, milyen szükséglet (pl. gondoskodás, hozzájárulás) húzódik meg mögötte. Ha átgondolod, akkor már benned sem az visszhangzik a „de miért" kérdésre, hogy „csak”, hanem pontosan érteni fogod, miért akarod, hogy az a dolog megtörténjen, és az őt is támogatja. Ez ad majd komoly apai tartást a néha undok, nevetséges, vagy értelmetlen(nek tűnő) szigor helyett.

Huba

Napról napra morzsányival
jobb apává válunk.

.

Photo: pexels